Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
Vörösmarty Mihály (1800—1855) megszülető nemzeti kultúránk első vezéralakja, a magyar romantika legnagyobb költője. Szerteágazó tevékenységével a magyar művészet és tudomány kibontakozását minden lehető módon szolgálta: költő mindhárom műnemben, kritikus, lapszerkesztő, műfordító és akadémikus nyelvtudós. A hősi epikában eposzt (Zalán futása 1825), valamint elbeszélő költemények sorát alkotta. A hazafias politikai líra virágkorát az ő művei képviselik (pl. Szózat, 1836; Gondolatok a könyvtárban, 1844; Előszó 1850). Romantikus mesejátéka filozofikus tartalmakkal a Csongor és Tünde (1830). Művészetének középpontjában a boldogságkeresés és a hazaszeretet áll. Vezéreszménye volt a rendületlen hűség és az alkotó hazafiság. A magyar nyelvet a hangulatok széles skálájának kifejezőjévé fejlesztette. Újszerű képek, képzettársítások, látomások jelennek meg műveiben, a reális elemek kozmikus elemekkel is kapcsolódnak. Verseinek hangzásvilága is rendkívül gazdag és kifejező.
|
|
|
Keresztes Manci 2 hete új videót töltött fel:
Keresztes Manci 2 hete új képet töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!