Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
1/1 oldal (3 videó)
Mondd, mitől vált oly széppé az élet veled?
Miért ragadom meg félőn a két kezedet?
Nincs, ami visszatartson, ha hozzád megyek,
Az élet vagy nékem, nélküled nincs miért élnem már.
Hol van már az a szertelen, szívtelen ember, ki mindent elér?
Hol van már, aki féktelen kedvvel csak játszott a szívvel,
Aki nem hitte volna, hogy bárkit elveszthet?
Refr.
Jó volna messze űzni a kétségeket,
Hogy őrizni míg csak élek a lépteidet,
Érezni minden éjjel a lélegzeted,
Örökké együtt járni, esténként otthon várni rád.
Hol van már az a szertelen, szívtelen ember, ki mindent elér?
Hol van már, aki féktelen kedvvel csak játszott a szívvel,
Aki nem hitte volna, hogy bárkit elveszthet?
Most arra vár, hogy a céltalan, hasztalan útnak már vége legyen,
Arra vár, hogyha reggel felébred már láthasson téged,
S ha bánt majd az élet, ő harcoljon érted!
Refr.
Jó volna messze űzni a kétségeket,
Őrizni míg csak élek a lépteidet,
Érezni minden éjjel a lélegzeted,
Örökké együtt járni, esténként otthon várni rád.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!