Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Megszületett Szécsi Pál táncdalénekes (Egy szál harangvirág, Gedeon bácsi).
Szécsi Pál (Budapest, 1944. március 19. – Budapest, 1974. április 30.) magyar énekes, szövegíró.
1967-ben
a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét,
ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal
második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának.
Vitathatatlanul minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei
előadója volt. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és
legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek, s még mindig
újabb és újabb összeesküvéselméletek születnek utolsó napjairól és annak
előzményeiről.
Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten.
Apja, Szécsi Ferenc nyelvészkutató volt, akit a II. világháború utolsó
hónapjaiban agyonlőttek. Szécsi még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen
maradt édesanya a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd
1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Legnagyobb
lányát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és
Pali Magyarországon maradtak.
Későbbi pszichés gondjai, súlyos
idegi problémái gyermekkorára vezethetők vissza. Az árván maradt fiú
állami gondozásba került, s egészen tizenhat esztendős koráig ott is
maradt. Ezután dolgozott segédmunkásként, sok helyen. Egyik munkahelyén
történt, hogy egy vállalati összejövetelen valaki felfigyelt Szécsi
sármos stílusára, jó mozgására. Egyenesen a kifutóra került, és
hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle. 1965
szilveszterén a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után
átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Valaki egy
asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy
énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott.
1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon,
Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek
versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió
könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a
Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához
segítséget kérni. A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, őt
ajánlotta. Szécsi hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán
szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a fiatal énekest
egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias
kinézete pedig a nők bálványává tette. Igazán nagy sikere ezután egy
darabig nem volt. Aztán jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle
adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország
könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz
átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremoban 2.
helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L’Arca di Noè (Noé bárkája),
amelyet Szécsi Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá.
Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre
nehezebben ment neki. Magánélete tele volt kudarcokkal, a fantasztikus
karrier ellenére, egyre jobban magába zárkózott, és egyre gyakrabban és
egyre többet ivott. Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is.
Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült
befutnia.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!