Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Romantikusok Közössége közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Romantikusok Közössége vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Rózsa Klára indította 15 éve
" Van egy megfoghatatlan ajéndék, ami értékesebb, mint bármi, amit kézbe vehetünk. Ez pedig nem más, mint önmagunk odaajándékozása, azaz jelenlétünk ajándéka. Ha házastársunk szeretetnyelve az ajándékozás, mindennél többet jelent számára, ha mellette vagyunk, amikor szüksége van ránk.
- Don, a férjem jobban szereti a teniszt, mint engem - hallottam egyszer egy asszonytól.
- Miből gondolja ezt? - kérdeztem.
- Amikor a gyermekünk megszületett, ő akkor is a teniszpályára sietett.
- Ott volt a szülésnél? - kérdeztem.
- Igen. De tíz perccel később már ment is teniszezni. Nagyon rosszul esett, hogy magamra hagyott ezekben a különleges órákban. De Donnak fontosabb volt a játék.
Jane számára minden ajándéknál többet ért volna, ha férje mellette marad a kórházban.
Az "újszülött" immár tizenöt éves volt, ő mégis olyan átéléssel beszélt erről az eseményről, mintha tegnap történt volna..."/Gary Chapman/
Hozzászólások eddig: 0
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás